A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) több mint "profán" világi egyetem, küldetése a magyar megmaradás Erdélyben, ami példa az egyetemes magyarság számára az egész Kárpát-medencében - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes  Marosvásárhelyen.

A politikus részt vett az egyetem napja alkalmából megtartott ünnepségen, amelyen Bocskai-díjjal tüntették ki az intézmény alapításában, fejlesztésében nyújtott segítségéért.

Beszédében hangsúlyozta: az egyetem neve nem véletlen, keresztény karakterére utal. Bölcs választás volt, hiszen a tudományra (scientia), az észre (ratio), a kihívásokra adott megfelelő válaszra (prudentia) is utalhatott volna - mondta, hozzátéve: "de a Sapientia több mindezeknél".

Emlékeztetett: az egyház ősi hagyománya Szűz Máriát Sedes Sapientiae-nek, a bölcsesség székének, a bölcsesség katedrájának nevezi, ami arra utal, hogy a Sapientia névnek transzcendens távlata van. A világi egyetemek feladata, hogy műveljék és közvetítsék a tudományt, megélhetést adó szakmaiságot biztosítsanak a hallgatóknak, amit a Sapientia is teljesít, de egyúttal a magyar megmaradás "arany fedezete" is - mondta.

Semjén Zsolt a világhírű atomfizikust, Teller Edét idézte, aki azt mondta mikor megkérdezték, hogy minek köszönheti természettudományos karrierjét, azt a meglepő választ adta: Ady Endrének. Mert nem tudunk valamiről gondolkodni, ha azt nyelvileg nem tudjuk kifejezni. Először is, anyanyelven más minőségben tudunk gondolkodni, mint egy tanult nyelven. Másodszor pedig egyáltalán nem mindegy az adott nyelv minősége, gazdagsága, kifejező képessége, "a magyar nyelv zsenialitása teszi lehetővé a zseniális gondolkodást".

Hozzátette, hogy az anyanyelv kulcsfontosságú az egyes ember számára, hogy kibontakozhasson, és a nemzet számára is, mert ez a "végső végvár", a megmaradás garanciája.

"A világpolitika szétszakíthatott minket államhatárokkal, de a gondolkodásunkat, a nyelvünket, a tudatunkat nem tudja szétszakítani" - jelentette ki. Semjén Zsolt hangsúlyozta: ezért fontos a tudomány szempontjából is a magyar köznyelv használata mellett az egységes magyar szaknyelv, hogy az elszakított területeken is magyar nyelven lehessen tudományt művelni.

"Nem a Sapientia tartozik köszönettel nekünk, mi tartozunk köszönettel a Sapientiának, hogy példát ad nekünk magyarságból, megmaradásból" - szögezte le.

Tonk Márton rektor rámutatott: a Sapientia az erdélyi magyar közösség, a magyar nemzetpolitika egyik legmeghatározóbb, legsikeresebb Kárpát-medencei projektje. Döntő szerepe volt ebben az egyetem és a magyar kormány közötti stratégiai partnerségnek - mondta."Első ízben mondhatjuk el, hogy a Sapientia és az önálló erdélyi magyar felsőoktatás regionális hálózata kialakult, és e tekintetben immár egy post factum helyzetben vagyunk" - jelentette ki a negyedik, a Sepsiszentgyörgyi Kar önállósodására utalva.

Felidézte a kezdeteket, a tamáskodók karát, majd számokkal támasztotta alá, hogy nem nekik lett igazuk: az erdélyi magánegyetemen mintegy 7000-en végezték el az alapképzést, közel ezren a magiszteri képzést.

Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke az egyetem létrejöttét a rendszerváltás utáni legnagyobb erdélyi csodának nevezte. Kiemelte, hogy közössége nem társadalmi szerepekre épült, hanem az emberre. "Nem elég egy nemzet tagjainak, hogy egymást részesíteni tudják anyagi, szellemi, lelki javakban, hanem mindezt megelőzően, kölcsönösen egymásra van szükségük" - mondta.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy katedrálishoz hasonlította az egyetemet, rámutatva: úgy lehet maradandót alkotni, ha megőrizzük a meglévő értékeket, és arra építjük az újakat. "Erdélyben itt ennek van hagyománya. A transzilvanista gondolat erről szól" - mondta a politikus, hozzátéve, hogy a Sapientia sem véletlenül választotta székhelyéül Bocskai István kolozsvári szülőházát, és nevezte el róla a díját.

Úgy vélte, a díjazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is a múltból építkező, jövőbe tekintő álláspontot képviseli, azon kevesek közé tartozik, aki a transzilván értékeket, a transzilván embert, a transzilvanista közösséget is érti. "Ennek nyilván megvannak a családi gyökerei, hagyományai, de attól el is lehet szakadni. Ő nemcsak nem szakadt el ettől, hanem ezt erősítette" - mondta a díjazott erdélyi származására utalva.

Tonk Márton egy személyes ajándékkal is kedveskedett Semjén Zsoltnak: gróf Bánffy Miklósnak egy lovakat ábrázoló rajzával ajándékozta meg.

A számos egyházi és világi elöljáró, partneregyetemi vezető jelenlétében megtartott ünnepségen tiszteletbeli professzori címet vehetett át Bakk Miklós politológus, a Kolozsvári Kar nyugalmazott docense, míg Gagyi József és Pletl Rita marosvásárhelyi nyugalmazott professzorok professor emeritus, illetve emerita címet vehettek át, és az egyetem több alkalmazottját is díjazták.

A magyar állami költségvetésből fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen jelenleg összesen mintegy 2200 diák tanul Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.

Magyar Levente elmondta: a hét éve indított nagyszabású gazdaságfejlesztési program egyik ága a magas színvonalú turizmus, az üzleti forgalom bevonzására irányuló beruházások támogatása volt. Ennek részeként valósult meg marosvásárhelyi a Hilton-beruházás is, nyolc másik kiemelt székelyföldi szállodaprojekttel párhuzamosan. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese rámutatott: a gazdaságfejlesztési programban a magyar kormány csaknem 150 milliárd forinttal támogatta eddig az erdélyi, vagy az Erdélyben beruházásokat megvalósító magyarországi vállalkozókat, és ezzel egy 800 millió eurós gazdasági érték megteremtéséhez járult hozzá.

Fotó: https://www.facebook.com/sooszoltantgm

Kiemelt kép: A szobor talpazatán a törökverő hadvezér latin neve: Johannes de Hunyad és a nándorfehérvári csata éve, 1456 áll. FOTÓ: MARIȘ CRISTIAN DANIEL 

Megkapta az építkezési engedélyt az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK), hogy elemi iskolát építhessen Marosvásárhelyen a volt Baross Gábor (jelenlegi Horea) utcában, az egykori zsidó, majd 4-es számú Általános Iskola helyén. Az ünnepélyes alapkőletételre pénteken került sor - tudatta a Székelyhon.ro hírportál.

Az egyházkerület Marosvásárhelyen zajló közgyűlésének tagjai mellett a helyi és megyei politikusok, iskolaigazgatók is részt vettek az ünnepségen.

Kató Béla, az EREK püspöke köszöntő beszédében rámutatott: a református egyház megalapítása óta kiemelt figyelmet fordít a gyermekek, fiatalok nevelésére, éppen ezért iskolákat épített és tartott fenn. Felidézte: 1908-ban is Marosvásárhelyen tartották az egyházkerületi közgyűlést, akkor tették le a református kollégium új szárnyának alapkövét. A közgyűlési tagok most a református elemi iskola alapkövének letételén vehettek részt.

\"Nem véletlen, hogy sok keresés után épp a zsidó hitközség volt iskoláját, területét tudtuk megvásárolni, és ide fogjuk építeni az iskolát, biztosítva a folytonosságot. Iskola fog itt működni, hogy emlékeztessen mindarra, ami a zsidó hitközséggel történt, hogy az soha meg ne ismétlődhessen. Meggyőződésem, hogy református egyházunk csak úgy maradhat fenn, ha iskolákat épít és tart fenn, ha odafigyel a jövő nemzedékre\" - mondta Kató Béla.

Hozzátette: a református oktatás soha nem volt diszkriminatív, a református kollégiumokban helyet kapnak más nemzetiségű és vallású diákok is. Az új iskolában tizenöt osztályterem lesz, és helyet kapnak benne a Református Kollégium, illetve a Bolyai Farkas Gimnázium kis diákjai is.

A magyar kormány támogatásával épülő új tanintézmény a tervek szerint 2023 szeptemberéig készülhet el, az EREK reményei szerint a kisdiákok már jövő ősszel az új épületben kezdhetik a tanévet.

-MTI-

Fotó: Az egykori zsidó iskola épülete Marosvásárhelyen 2022. július 1-jén. Az Erdélyi Református Egyházkerület a magyar kormány támogatásával vásárolta meg és újítja fel az épületet, amelyben a Marosvásárhelyi Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum elemi osztályai kapnak helyet. MTI/Kiss Gábor

Marosvásárhely belvárosában december 12-én, vasárnap átadták a magyar állam támogatásával megvalósult Studium HUB közösségi intézményt, amelyben civil szervezetek inkubátorháza és coworking tere, kulturális központ, valamint podcast-stúdió mellett orvosi és művészi szolgálati lakások is helyet kaptak.

A marosvásárhelyi Bolyai utcában, az unitárius templom szomszédságában, unitárius egyházi tulajdonban levő telken szállodát kezdett építeni egy vállalkozó, de tervei nem valósultak meg. Amint a Studium-Prospero Alapítvány a honlapján közölte: a félkész épületet vették negyven évre bérbe az unitárius egyháztól, hogy rendeltetését megváltoztatva háromezer négyzetméter hasznos felületű, négyszintes közösségi térré alakítsák, és élettel töltsék meg.

Köszöntőjében Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a közösségi tér a marosvásárhelyieket szolgálja, és abban is szerepet játszik, hogy közelebb hozza egymáshoz a román és a magyar népet.

Az államtitkár szerint mindenki büszke lehet arra, hogy a magyar történelemben, de legalábbis az elmúlt évszázadban nem volt még egy olyan sikeres évtized, mint ami most múlik el. Ebben az időszakban ugyanis óvodák, templomok, közösségi terek épültek. Hozzátette: a siker közös, hiszen a célokat a határon túli magyar közösségekkel együtt fogalmazták meg, és megvalósulásuk közös munkával, a magyar kormány támogatásával történt meg.

Potápi Árpád János azt is megjegyezte: az építkezéseknél is fontosabb azonban, hogy ebben az időszakban megerősödött a magyarokban a nemzeti összetartozás érzése.

Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese szerint az épület mindegyik funkciója azt a célt szolgálja, hogy megtartsa Marosvásárhely értelmiségét. A politikus emlékeztetett rá, hogy annak idején megkereste a szállodaépítést tervező vállalkozó, és megkereste a Studium-Prospero Alapítvány vezetője is. A most átadott intézmény a jó ötletek találkozásából született.

Vass Levente romániai egészségügyi államtitkár, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke arról beszélt köszöntőjében, hogy nem elég a közösségi szervezetek jólétének a konzerválása.

"A komfortzónánkból kilépve innováció és kéznyújtás terén kell példát mutatnunk" - jelentette ki a politikus.

Az unitárius egyház részéről szóló Nagy László lelkész fontosnak tartotta, hogy nem bontották le, hanem az új épületbe integrálták azt a műemlék épületet, amelyben a 19. században unitárius imaház, majd később az Oroszlán vendéglő működött.

A Studium HUB-ot 1,28 milliárd forintos beruházással, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága támogatásával építették fel. Az épületben 15 irodát, coworking helyiséget, három tárgyalótermet és két 50-100 férőhelyes konferenciatermet alakítottak ki. Az ingatlan műemlék részében, az egykori Oroszlán vendéglő helyén kiállításokra is alkalmas kávézót rendeztek be. Az épület két felső szintjén 13 szolgálati lakást hoztak létre rezidens orvosok és művészek számára. Az alagsor tágas tereiben szakmai események, képzőművészeti kiállítások és workshopok szervezésére alkalmas kulturális központot és podcast-stúdiót alakítottak ki.

Az idén is többnyire online zajlik majd a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár a koronavírus-járvány miatt Romániában bevezetett korlátozások miatt - jelentették be Marosvásárhelyen egy sajtótájékoztatón a szervezők.

Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke mélységes csalódottságának adott hangot amiatt, hogy utolsó pillanatban le kellett mondaniuk a november 11. és 14. között zajló, Erdély legnagyobb könyvszemléjének a vásár részét, ezért kiadók nem lesznek jelen könyveikkel, az olvasók pedig csak online vásárolhatnak. Elmondta, hogy a könyvszemle mindenkori fő célja lehetőséget teremteni a szűk piacon élni kénytelen erdélyi kiadóknak, hogy könyveik találkozhassanak az olvasókkal. A tavalyi 26. könyvvásár után az idén sem tudják ezt biztosítani, noha a járvány miatt eleve kisebbre tervezték az idei vásárt. 27 erdélyi és magyarországi kiadó vett volna részt, a vásár területét is 240 négyzetméterről 160 négyzetméterre csökkentették volna. A könyves céh elnöke szerint azért is lett volna fontos, hogy a kiadók "lélegzetvételnyi oxigénhez" jussanak, mert az általa megkérdezett 17 erdélyi magyar kiadó által küldött válaszokból kiderült: tavaly 35 és 70 százalék közötti bevételkiesésük volt. Szepessy Előd, a társszervező Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke arról számolt be, hogy nem kellett törölniük teljes mértékben a fizikai jelenléttel szervezett programokat, ami előrelépést jelent a tavalyhoz képest, így a vásár járulékos irodalmi és kulturális programjai látogathatók.

Ezek között van Bogdán Zsolt színművész Saját Faust című előadóestje, amely az idén 70 éves Markó Béla költő verseiből készült összeállítás. Marosvásárhely, az irodalom bölcsővárosa címmel irodalmi estet tartanak, amelyen Demény Péter, Káli István, Király Kinga Júlia, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Markó Béla, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor vesz részt, a beszélgetés moderátora Mészáros Sándor. Lesz egy interaktív beszélgetés irodalomról és főzésről, amelynek meghívottjai Cserna-Szabó András, Darida Benedek, Király Kinga Júlia, Kiss Judit Ágnes és Nyáry Krisztián. Bemutatják a Vámos Miklós ötlete és Mészöly Dezső fordításai alapján készült És Rómeó és Júlia című előadást is Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter előadásában. Interaktív gyermekkoncert is lesz Bíró Eszter előadásában. Emellett a könyvszemle idején naponta 12-től este 7-ig a könyvvásár Facebook-oldalán közvetítések lesznek. Ugyanott egy irodalom- és olvasás-népszerűsítési kampány indul, amelynek keretében szerzők számolnak be olvasmányélményeikről. Makkai Kinga, a gyermekprogramok felelőse elmondta, hogy a kortárs irodalmat népszerűsítő vetélkedőjükbe több mint ezer gyerek kapcsolódott be. A verseny döntőjét a könyvvásáron szokták megtartani, de ezt az idén sem tehetik meg. Ezért az eddig beérkezett pályamunkák alapján hirdetnek győzteseket, a gyerekek pedig online találkozhatnak azzal a szerzővel, akinek a művét el kellett olvasniuk.

Tíz országból érkeztek előadók az első alkalommal megszervezett Marosvásárhelyi Utcazene Fesztiválra, több mint 50 művész, zenész, együttes, énekes, artista, bűvész és tűzzsonglőr töltötte meg a tereket, utcákat a hétvége során, számoltak be szeptember 14-én a szervezők.

Közleményükben hangsúlyozták, hogy a látványos produkciókon és élményeken túl, a fesztivál maradandó értékeket is hagyott hátra a marosvásárhelyieknek, hiszen kitakarításra került a Maros-part egy része, padok kerültek a folyó mellé, és ezek a fesztivál után is a helyszínen maradnak. A Kárpátok sétánya is új arcot kapott, hazai és nemzetközi street art művészeknek köszönhetően, ezek a Turbina melletti falsort díszítik.

Akárcsak a rendezvény mintájául szolgáló Szatmári Utcazene Fesztiválon, a fellépő művészeket díjazták is. A harmadik helyezettnek járó 250 eurós nyereményt az Olaszországból érkező, újrahasznosított tárgyakon zenélő Porcapizza vihette haza. A második az ausztrál származású tűzzsonglőr Chris Blake lett, aki 500 eurós díjat kapott, míg az első helyezettnek járó 1000 eurós nyereményt a szegedi SunCity Brass kapta, az együttes péntek esti showjával felejthetetlen hangulatot varázsolt a Bolyai utca közönségének.

A szervezők közölték, már tervezik a következő fesztivált 2022 nyarára.

Fotó: Marosvásárhelyi Utcazene Fesztivál Facebook

Kövér László szerint a kisebbségi sors immár nemcsak az európai nemzeti kisebbségeket, hanem az európai többségi nemzeteket is fenyegeti. Az Országgyűlés elnöke a marosvásárhelyi vártemplomban beszélt erről augusztus 29-én, a Vásárhelyi forgatag kulturális fesztivál fővédnökeként, a rendezvénysorozat keretében tartott ökumenikus istentisztelet után.

A politikus megemlítette: a nagyvilágban és Európában „olyan mélységek örvénylenek, amelyek országokat, nemzeteket képesek magukba rántani, amelyek nemzedékek sorsát képesek tönkretenni, amelyek az emberi méltósággal nem élhető jövő veszélyével fenyegetne”.

Hozzátette: a magyarok a kisebbségi léttel azonosítják a politikai alávetéssel, gazdasági kifosztással és nemzeti megaláztatással járó sorsot. Úgy vélte, Európának azért is kellene foglalkoznia a nemzeti kisebbségek ügyével, mert a kisebbségi sors Európa bármelyik államának bármelyik – akár elsöprő számbeli többségben élő – nemzetét is utolérheti.

Felidézte: a külhoni magyarok egy évszázada küzdenek szülőföldjük otthonosságának megőrzéséért, és azért például, hogy annak etnikai arányait mesterségesen senki ne változtathassa meg. E gondokkal azonban ma már az európai többségi nemzetek polgárai is szembesülnek szavai szerint. „A nyugat-európai nagyvárosok őshonos polgárai napjainkban tapasztalják meg, hogy fondorlatos módon, menekültkérdésnek álcázva, az illegális migráció és betelepítések eszközével miként fosztják meg őket a szülőföldjük és szülővárosuk otthonosságától, miként idegenítik el tőlük saját európai hazájukat” – fogalmazott a politikus.

Kövér László úgy vélte: olyan „posztkeresztény” és „posztnemzeti” korszak küszöbén állunk, melyet a mesterséges bűntudat határoz meg. „Minden európai embernek bűntudata kell legyen a klímaváltozás miatt, a ma élőknek bűntudatuk kell legyen az elődeik miatt, a gyermekvállalásra készülőknek legyen bűntudatuk a megfoganó magzatuk miatt, a fehéreknek legyen bűntudatuk a feketékkel szemben, a férfiaknak legyen bűntudatuk a nőkkel szemben, a heteroszexuálisoknak legyen bűntudatuk a homoszexuálisokkal szemben, az időseknek legyen bűntudatuk a fiatalokkal szemben, az európaiaknak pedig legyen bűntudatuk a világ minden földrészének lakóival szemben” – fogalmazott.

Szerinte a bűntudat most épülő új kultúrája csak annyiban tér el a nácik és a kommunisták eszmevilágától, hogy nem egy kisebbséget jelöl meg az alacsonyabbrendűség és a kollektív bűnösség bélyegével, hanem mindenkit mindenki ellen fordít. „A bűntudat romboló kultúrája helyett a felelős öntudat kultúráját akarjuk, a mesterséges elosztásokkal létrehozott identitásnélküliség helyett pedig meg akarjuk őrizni természetes önazonosságunkat. Családjukat és hazájukat szerető, keresztény magyarok akarunk maradni” – jelentette ki a politikus.

Kövér László úgy vélte: Marosvásárhely a határain messze túlmutató szellemi erővel és megújulási képességgel rendelkezik, és ennek az a nyitja, hogy a város hisz a magyar minőség, az erdélyi önszerveződés és az európai méltóság eszményeiben, és példát mutat minden magyar és román, minden európai közösség számára.

Felidézte: a Tamási Áron elnökletével megszervezett 1937-es Vásárhelyi Találkozó résztvevői Bukarestnek azt üzenték, hogy „a román állam hivatását csak akkor teljesítheti be, ha keresztény etikai követelmények és a valódi demokrácia szellemében egyforma gondoskodással védi és támogatja a keretei között élő összes népet”. Budapestet pedig arra emlékeztették, hogy „a közép-európai magyarság egyetlen nyelvi és kultúrközösséget képez, amelynek a romániai magyarság az alkotó része”. Úgy vélte: ezek az üzenetek máig érvényesek, amiként a találkozónak az a megállapítása is, hogy „az erdélyi magyar népkisebbségi élet irányítása csakis a keresztény erkölcsi és demokratikus nemzeti követelmények szerint történhetik”.

A Vásárhelyi forgatag rendezvénysorozatát az istentisztelet után Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke is köszöntötte. Felidézte, hogy Marosvásárhely Mátyás királytól kapta vásárszervezési jogát, és Bethlen Gábor nyilvánította szabad királyi várossá. Úgy vélte: a Vásárhelyi forgatag kulturális fesztivál szervezőit a nagy államférfiakéhoz hasonló célok vezérlik.

Vasárnap este a Kowalsky meg a Vega koncertjével zárulnak a Vásárhelyi forgatag kulturális fesztivál rendezvényei.

MTI

Fotó: Vásárhelyi Forgatag

Tompa Miklós rendezőnek, színészpedagógusnak, a marosvásárhelyi Székely Színház alapítójának, valamint feleségének, Mende Gaby színésznőnek állított emléket Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat.

A két művész sírján elhelyezett bronzportrékat, valamint emléktáblát 2021. július 8-án, a marosvásárhelyi katolikus temetőben avatták fel, Tompa Gábor színházi rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának kezdeményezésére.

Tompa Miklós, az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja, akinek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulata a nevét viseli, 25 éve, 1996. július 5-én hunyt el, Marosvásárhelyen, ahol 1946. március 10-én megalapította a Székely Színházat, a város és a tágabb értelemben vett Székelyföld első állandó színházát, amelynek első igazgatója is volt. Nem csupán színházalapító volt, hanem a színpadi rendezés egyik első művelője is Erdélyben. Emlékezetes színpadi rendezései mellett pedagógusi és szervezői munkássága is megkerülhetetlen – Tompa Miklós jelentősen hozzájárult a művészi oktatás minőségének fenntartásához, a tantestület építéséhez, az intézmény fejlesztéséhez is.

Mende Gaby színésznő 1948. szeptember 1-én szerződött a Marosvásárhelyi Székely Színházhoz, amihez mindvégig hű maradt. Pályafutása során a drámairodalom legszebb szerepeit csodálatos szakmai igényességgel, alázattal jelenítette meg a színpadon. Remek színészegyéniségek és a Székely Színház legendás rendezői irányították művészi kiteljesedését: férje, Tompa Miklós rendezései mellett, olyan rendezők előadásaiban játszott, mint Szabó Ernő, Kovács György, Kőmíves Nagy Lajos, Harag György, Hunyadi András, Anatol Constantin, Kincses Elemér, Kovács Levente, Alexandre Colpacci, Kövesdy István vagy Bocsárdi László. Többször fellépett Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Nagybányán is.

A megemlékezésen a hozzátartozók mellett a színházi élet képviselői és egyházi személyiségek is részt vettek.

Fotó: Fotó: Metz Balázs/ Tompa Miklós Társulat