A Bolyai utca lenne a város első sétáló utcája

Sétálóutcává alakítanák a Bolyai utcát. Erről korábban Soós Zoltán polgármester is beszélt a választási kampányban, most a Szabad Emberek Pártjának két helyi önkormányzati képviselője nyújtott be erre vonatkozó határozattervezetet. A Bolyai utca első részében, a főtér és a Köteles Sámuel utca közötti szakaszán több kisebb ruhás üzlet, ékszerészet, bőrdíszműves, fényképészet és számos vendéglátóipari egység működik. A meredek utca széles járdáján most is több terasz is van.

Másodszorra nyújtotta be Radu Bălaş és Pápai László Zsolt, a Szabad Emberek Pártjának önkormányzati képviselői azt a határozattervezetet, amely a Bolyai utca gépkocsiforgalom előtti lezárásáról és sétálóutcává való alakításáról szól. Mint Radu Bălaş a Székelyhonnak elmondta, egy évvel ezelőtt már egyszer a helyi tanács napirendjén volt ez a kérdés, de az akkori testület elvetette az ötletet. Láttuk és hallottuk, hogy a kampányban Soós Zoltán polgármester is beszélt a Bolyai utca lezárásról, így gondoltuk újra benyújtjuk a tervezetet, hátha most átmegy – említette. A képviselő elmondta, hogy bizottsági ülések még nem voltak, így nem tudja, hogy a többségi, RMDSZ-frakció hogy vélekedik az ügyről.  A tervezet szerint február elseje és május vége között lezárnák a gépkocsiforgalom előtt a Bolyai utcát, a főtér és a Köteles Sámuel utca közötti szakaszon. Az ott működő cégek áruellátását a reggeli órákban oldanák meg, az ott lakóknak szabad bejérást biztosítanának, hogy udvaraikra behajtsanak autóikkal. A vendéglátóipari egységek a fent említett időszakban engedély nélkül használhatnák a közterületet, például teraszok létrehozására. A próbaidő lejárta után júniusban készítenének egy tanulmányt, ami feltérképezné azt, hogy mennyire befolyásolta a közúti forgalmat az utcarész lezárása, illetve milyen haszna volt a sétálóutca kialakításának. A Bolyai utca lezárásának fontosságát Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán is hangoztatta a kampányban. Múlt év szeptemberében egy olyan videót tett közzé, amelyben a Bolyai utca egyik kávézójában kortyolgatja a reggeli feketéjét, majd felfele sétálva arról beszél, hogy fontos, hogy a Bolyai utcát sétalóutcává alakítsuk, hogy ott helyet kapjanak a kézművesek, az utcazenészek, hogy ott a jó barátok, szerelmesek beszélgessenek, terveket szőjenek és a város egyik hangulatos helyévé váljon a város egyik legrégebbi utcája.

Fotó: részlet Soós Zoltán videójából

Elkezdődik a Bolyai Farkas Gimnázium főépületének a felújítása

Elkezdődik a Bolyai Farkas Gimnázium és a Marosvásárhelyi Református Kollégium főépületének a felújítása, miután az épület tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) megkapta a munkálatok elvégzéséhez szükséges építési engedélyt - közölte honlapján az egyházkerület.

Az egyház képviselője, Ballai Zoltán gazdasági tanácsos szerdán azt kérte az épület felújítását végző fővállalkozótól és alvállalkozóitól, hogy a 2022-2023-as tanév kezdetéig fejezzék be a munkálatokat. A találkozón áttekintették a feladatokat, kitűzték a határidőket - közölte az EREK.

Ballai Zoltán az MTI kérdésére felidézte: a református egyházkerület 2007-ben kapta vissza először a volt református kollégium épületeit, de a korábbi városvezetés megtámadta a visszaszolgáltatási határozatot, és ezt két perben is meg kellett védeni. Így csak 2018-ban kezdődhetett az épületegyüttes egyes épületeinek a felújítása. Az ókollégium épületét 2020 szeptemberében sikerült átadni.

Az egyházkerületi tanácsos sajnálatosnak tartotta, hogy nem sikerült a felújítás egy részét abban az időszakban elvégezni, amíg a koronavírus-járvány miatt online oktatás folyt az intézményekben. Hozzátette: a 20. század első évtizedében épült műemléképületről van szó, hosszadalmas volt az engedélyek beszerzése.

Hozzátette: halaszthatatlan volt a főépület teljes felújítása, hiszen az osztálytermeket még mindig földgázüzemű csempekályhákkal fűtötték, és a meleg elillant a rossz nyílászárókon keresztül. Ballai Zoltán türelmet kért a tanulóktól és a szülői közösségtől azok miatt a nehézségek miatt, amelyek a felújítás idején várhatók.

Az egyházkerület gazdasági tanácsosa elmondta: hat-hét évvel ezelőtt nyolcmillió euróra (2,88 milliárd forintra) becsülték a felújítás költségeit, most még nem látják a végösszeget. A költségek nagyobb részét a magyar állam fedezi, de az egyház a saját forrásaiból is besegít, és a felszerelés megvásárlásához az önkormányzat is segítséget ígért, igaz, ez még a választások előtt történt.

Mátéfi István, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója az MTI-nek elmondta: a főépületben és az elmúlt két évben már felújított melléképületekben a két intézmény mintegy 1400 diákja tanul, több mint száz tanár és iskolai alkalmazott dolgozik. Hozzátette: a főépület felújítása elsősorban a Bolyai Farkas Gimnáziumot érinti, hiszen a Református Kollégium osztályainak a többsége a már felújított épületekben működik.

\"Ez akkora épület, hogy nem lehet teljesen kiköltözni belőle a felújítás idejére\" - jelentette ki az igazgató. Hozzátette: a felújítás három szakaszban történik, úgy, hogy mindig az épület egyharmadát adják át a munkásoknak, a kétharmadában folytatódik az oktatás.

A Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium Erdély egyik legnagyobb és legeredményesebb magyar iskolája. Az intézmény felső tagozatán hét párhuzamos osztályban folyik az oktatás.

Fotó: reformatus.ro

 

Idén is megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete a hagyományokhoz híven az év elsőő napján megkoszorúzta Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobrát, megemlékezve a költő születésének évfordulójáról. Ábrám Zoltán, az EMKE alelnöke arra kérte az elmúlt napokban a marosvásárhelyieket, akik a szobor felállítása óta minden év január elsején részt vettek a költő születésnapi megemlékezésén, hogy idén külön-külön róják le tiszteletüket a szobor előtt és helyezzenek el ott koszorút, vagy virágot, mivel a járványügyi intézkedések miatt a szokásos megemlékezést nem lehet megtartani. A 2006. december 16-án felavatott szobornál, amelynek alkotója Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész, idén 20-dik alkalommal helyezte el  A költő visszatér feliratú koszorúját az EMKE, ahogy Ábrám Zoltán fogalmazott, „Petőfi Sándor örökkévalósága szellemében”.

Fotó: EMKE Maros megyei szervezete 

Karácsonyi csomagok határon túli rászoruló családoknak

Hagyományaihoz hűen határon túli rászoruló családokat is támogat karácsonyi adománycsomagokkal az Ökumenikus Segélyszervezet. Marosvásárhelyen és Beregszászban sokgyermekes családoknak, árváknak és időseknek juttatják el a több száz karácsonyi csomagot a munkatársak.

A korábbi évekhez hasonlóan, a Segélyszervezet idén is gondol a marosvásárhelyi árvákra, idősekre és családokra is: a Lazarénum Alapítvány intézményeit és a látókörükben élő 170 maros megyei nehéz sorsú sokgyermekes családot támogatva ad át karácsonyi adományt Erdélyben. A szállítmány tartalma összesen több mint 6 tonna tartósélelmiszer és gyümölcs. A segélyszállítmány része továbbá az Unilever által, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácson keresztül felajánlott tisztító- és fertőtlenítőszer adomány, mely erdélyi magyar közösség által fenntartott szociális intézmények támogatására elkülönített adomány. A Segélyszervezet saját forrásából vásárolt védőruházattal is segít, amely az idősek biztonságos ellátása során kerül majd felhasználásra.

Az adomány a családok ellátása mellett fél évre biztosítja egy 35 fős napközi otthonos gyermekotthon, egy 22 fős árvaház és az 52 fős idősek otthona tartósélelmiszer és tisztítószer ellátását.

December 17-én beregszászi központjának látókörében élő 50 gyermek és családjaik számára ad át karácsonyi csomagot az Ökumenikus Segélyszervezet. Az adományoknak köszönhetően idén is kerülhet ajándék a beregszászi Biztos Kezdet Gyerekházat illetve a Tanodát látogató nehéz sorsú gyerekek és családjaik karácsonyfája alá. A tartalmas élelmiszercsomagokba liszt, cukor, étolaj, rizs, hajdina, tea, száraztészta, levestészta, pástétom, fűszerek, konzerv zöldségek, a karácsonyra gondolva pedig csokoládé, keksz, kakaó, és további édesség is került.

Marosvásárhelyen felavatták Bethlen Gábor egész alakos szobrát

Születésének 440. évfordulóján felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát Marosvásárhelyen, november 15-én, vasárnap délután.

Az Erdély Televízióban és az interneten is élőben közvetített eseményen Soós Zoltán polgármester felkérésének megfelelően a járványügyi korlátozások miatt csak pár tucatnyian vettek részt.

A fejedelmet Harmath István szobrászművész mintázta meg, a bronzból készült szobrot Sánta Csaba szobrászművész műhelyében öntötték.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében megemlítette: ha Bethlen Gábor fejedelemsége első éve után meghalt volna, ma a magyar történelem egyik legsötétebb alakjaként tartanák számon, hiszen erdélyi katonákkal ostromoltatta meg az erdélyi katonák által védett Lippa és Solymos várát, hogy e várakat elfoglalva visszaadja a töröknek.

\"Fejedelemségének tizenhat esztendeje azonban magyarázatot ad korábbi taktikus lépéseire. A romlás, pusztulás, kegyetlenség és törvénytelenség időszaka után Erdélyre a felvirágzás köszöntött: visszaszerzett tekintély, stabil bel- és külpolitika, gazdasági megerősödés, a művészetek virágkora\" - idézte a fejedelem nagyságát a politikus.

Megemlítette: Bethlen Gábor születésnapját öt évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a magyar szórvány napjává nyilvánította.

\"A magyarság megmaradása tömbben és szórványban egyaránt csak úgy garantálható, ha követjük a Bethlen Gábor által járt utat. Közösségeinket megerősítjük az oktatásban, a művelődésben, a kultúrában, a gazdaságban, szem előtt tartva a nemzet egységének fontosságát\" - jelentette ki. Fontosnak tartotta, hogy a fejedelem nagyságát az általa szabad királyi városi joggal felruházott Marosvásárhelyen méltatják.

\"Emlékezhetünk és ünnepelhetünk, mert 20 év után újra szabad lett a város. Szabad a levegő annak köszönhetően, hogy nemzetiségtől függetlenül románok és magyarok együtt akarták a változást, az összefogást szeretett városukért, városuk fejlődéséért, építéséért\" - utalt arra, hogy a megosztó Dorin Florea húszéves városvezetése után szeptemberben Soós Zoltán független jelöltet választották a város élére. Megjegyezte: a választási küzdelem nem járt le, hiszen december 6-án parlamenti választásokat tartanak Romániában.

\"Újra szükség van a szeptemberben megtapasztalt erőre, amellyel közösen tudjuk megmutatni, hogy itt vagyunk, közösen akarunk tenni azért, hogy erős magyar érdekképviselet tudja folytatni a munkát a román törvényhozásban\" - fogalmazott.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében Bethlen Gábornak azt a felismerését emelte ki, hogy egy nép akkor építkezhet, ha megteremti a békét. Ha erejét, energiáit, az emberi életeket nem a háborúskodásra, a pusztításra áldozza, hanem az alkotásra figyel.

\"Bethlen Gábor felismerése arról is szól, hogy a nagyhatalmak közé szorulva szövetségeseket kell találni, egyezséget kell kötni, partnerek után kell nézni, és ez mindig a közösség iránti elkötelezettségből kell hogy fakadjon, és a közösség érdekeinek érvényesítését kell hogy jelentse\" - fogalmazott a politikus, aki a fejedelem szállóigévé lett mondatát idézve jelentette ki: \"mindig meg kell tenni, amit lehet!\".

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere felidézte: több mint négy éve határozott a marosvásárhelyi városi tanács a szobor felállításáról, a leváltott városvezetés gáncsoskodása miatt azonban csak most lehetett a határozatot valóra váltani.

Megemlítette: Bethlen Gábor kétszeresen is rászolgált arra, hogy a szobra Marosvásárhely főterén álljon. Ő \"a város atyja\" és \"keresztapja\" is, hiszen a szabad királyi várossá való nyilvánítás mellett ő nevezte először a mai nevén a várost, és ő indította el Marosvásárhelyt azon az úton, amelyre lakói ma is büszkék lehetnek.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke felidézte: Bethlen Gábornak is egy járványok által megtizedelt országban kellett bölcs döntéseket hoznia. Úgy vélte, ma is az a feladat Marosvásárhelyen, ami a fejedelem idején volt: rendet kell tenni a városban, erősíteni kell a kultúrát, az oktatást, jó szakembereket kell bevonni a munkába.

Soós Zoltán polgármester reményét fejezte ki, hogy 2021. április 29-én, Marosvásárhely várossá nyilvánításának 405. évfordulóján immár járványügyi korlátozások nélkül idézhetik fel Bethlen Gábor nagyságát.

-MTI-

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Elhunyt Szőcs Géza Kossuth-díjas költő, újságíró, politikus

Elhunyt életének 68. évében Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, újságíró - közölte közösségi oldalán a Magyar PEN Club, amelynek 2011 óta az elnöke volt.

\"Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy a Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza költő ma este elhunyt. Emléke legyen áldott!\" - olvasható a Facebookon csütörtökön közzétett bejegyzésben.

Szőcs Géza 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. 1979-ben bölcsészdiplomát szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen.

Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel, amely egycsapásra nemzedéke, valamint a romániai magyar költészet élvonalába emelte és meghozta számára az írószövetség díját. Ezt követték a Kilátótorony és környéke (1977) és a Párbaj, avagy a huszonharmadik hóhullás (1979) című kötetei, amelyek már az egyetemes magyar irodalom körében is ismertté tették nevét. Verseiben egyre nyíltabban fogalmazta meg az akkori romániai politikai gyakorlat által felszámolásra ítélt kisebbségi magyarság sorskérdéseit.

Szerkesztőként is az erdélyi magyarság szellemi ellenállásának igyekezett teret adni. A kolozsvári egyetem Echinox című lapját szerkesztőtársával közösen nagy jelentőségű szellemi műhellyé formálta, majd 1977-től 1981-ig az Igazság című lap irodalmi munkatársa volt.

A hivatalos kiadványok egyre erőteljesebb cenzúrázása miatt kísérletet tett a \"második nyilvánosság \" megteremtésére: 1981-ben az Ellenpontok című szamizdat egyik létrehozója és vezető munkatársa volt. Közben elnyert két külföldi ösztöndíjat: az egyik Bécsben a Herder-alapítványé, a másik a nyugat-berlini egyetemé volt.

A romániai magyarság tűrhetetlen helyzetéről két beadványt készített a román kommunista párt Központi Bizottságához, majd 1985-ben másokkal együtt az ENSZ-hez fordult egy kisebbségi világszervezet létrehozásának javaslatával. Nem maradt el a diktatórikus hatalom válasza: letartóztatták, a kihallgatásokon súlyosan bántalmazták, menekülnie kellett, állástalan lett. Mindez magyar és nemzetközi tiltakozást váltott ki.

Romániában folytatott tevékenysége miatt 1982-ben letartóztatták. Szabadulása után is állandóan zaklatták a Securitate emberei és végül elüldözték az országból: Svájc 1986-ban a román hatóságok tudomására hozta, hogy amennyiben Szőcs Gézát kiengedik, biztosítja számára a menedékjogot. 1986 augusztusában Svájcban telepedett le. Az emigrációban tovább folytatta Ceausescu-ellenes küzdelmét.

1989 júniusában a Szabad Európa Rádió budapesti irodájának megszervezését bízták rá. 1990 márciusában, lemondva az emigrációban kiküzdött egzisztenciájáról, visszatért Romániába, Kolozsvárra és bekapcsolódott a magyarság politikai életébe. Áprilisban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első kongresszusán megválasztották főtitkárnak. Vezetésével az RMDSZ a második helyet szerezte meg a parlamenti választásokon, de Szőcs Géza többször hangsúlyozta: az RMDSZ nem párt, hanem a nemzetiségi érdekek képviseletét vállaló szervezet, mely az egész román állami berendezkedés demokratikus átalakításához kíván hozzájárulni, hiszen a romániai magyarság legfőbb érdeke az, hogy demokratikus jogállamban éljen.

Szőcs Géza 1990 májustól 1992 októberéig a Román Parlament Szenátusának tagja, frakcióvezető volt. Az RMDSZ második, marosvásárhelyi kongresszusán, 1991. május 26-án a szervezet politikai alelnökévé választották. Az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán megvált e funkciójától és bejelentette: a belső harcokat megelégelve nem vállal tisztséget a szervezetben, majd 1999-ben kilépett.

1992-ben megalapította az Erdélyi Híradó nevű kiadót, amely egyebek mellett megjelentette az Orient Expressz című politikai magazint és egy új magyar nyelvű erdélyi napilap próbaszámait. 1993 és 2010 között kiadója és főszerkesztője volt A Dunánál című folyóiratnak, szerkesztőbizottsági tagja volt a Magyar Szemlének, 1996 és 2000 között a Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületének, 2008 és 2010 között a kuratórium elnökségének, valamint 1996 és 1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségének. 2010 júniusától 2012 júniusáig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára volt, utána általános kulturális ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott lett, 2014 óta miniszterelnöki megbízott (főtanácsadó) volt kulturális kérdésekben.

2015-ben és 2016-ban a milánói világkiállításért felelős kormánybiztosként is tevékenykedett és igazgatósági elnöke volt a találmányokat értékesítő Kárpátok-Alpok Zrt.-nek.

Szőcs Gézát 2013-ban Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. 2015-ben Kossuth-díjat kapott az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként. 2020-ban a gróf Széchenyi Család Alapítvány a magyar dráma napja alkalmából a Széchenyi-örökség Okmánya elismerésben részesítette.

Kulturális főtanácsadójáról Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli interjújában is megemlékezett a Kossuth rádióban, valamint hivatalos Facebook-oldalára is kirakott egy rövid, megható posztot. “Minden élet kő egy épületben. Minden élet hang egy tenger által mormolt dalban, sorsokból szőtt óriási szőnyeg, Isten-szőtte óriási dallam.” Isten Veled, Géza! – írta.

Online rendezik meg idén a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt

Online rendezik meg november 12. és 15. között a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, amelyen az erdélyi magyar irodalomra, az erdélyi magyar könyvekre kerül a hangsúly - közölték a szervezők.

A könyves szemle központi helyszíne általában a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnoka, de a járványhelyzet miatt ott idén nem valósulhat meg, ezért döntöttek az online vásár mellett.

Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, hogy februárban kezdték el a szervezést, akkor még bíztak abban, hogy a teljesség jegyében tarthatják meg a rendezvényt, márciusban viszont már négy forgatókönyvön gondolkoztak, végül az online változat mellett döntöttek. Hangsúlyozta: ragaszkodtak ahhoz, hogy a járványhelyzet ellenére se maradjon el a vásár, mert "ami egyszer elmarad, roppant nehéz újraindítani".

A vásár mottója: "Otthon vagy", amit még a járvány előtt választottak azért, mert a vásáron mindenki otthon érezheti magát. Ezt az új helyzetben úgy kell értelmezni, hogy mindenki otthonról a vásárban érezheti magát - magyarázta. A szervezők arra törekednek, hogy lehetőséget teremtsenek mind a könyvkiadók, mind pedig az olvasók számára a virtuális találkozásra.

Szepessy Előd, a társszervező Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke elmondta: rá szeretnék irányítani a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyar könyvkiadás, az erdélyi magyar szerzők is válságos helyzetben vannak a koronavírus-járvány miatt.

Az erdélyi magyar írókról és könyvkiadásról szóló programok a vásár Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján lesznek követhetők, a Vasarhely.ro honlapon pedig az erdélyi kiadók új könyveit ismerhetik és vásárolhatják meg az érdeklődők.

A rendezvény programja követhető lesz online a könyvvásár Facebook oldalán és YouTube csatornáján.

Magyar film nyerte a marosvásárhelyi 28. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíját

Kölcsey Levente Szünet című filmje nyerte a marosvásárhelyi 28. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíját, amelyet a település önkormányzata ajánlott fel. A Marosvásárhelyen fődíjjal jutalmazott kisfilm idén nyáron mutatkozott be Locarnóban, szeptemberben pedig a Friss Hús fesztiválon elnyerte a legjobb élőszereplős rövidfilm díját. Kölcsey Levente alkotása, a Szünet középpontjában szakközépiskolai igazgató (Terhes Sándor) áll, aki egy tíz perces szünetben szembesül azzal, hogy egy 16 éves tanítványának szülei ki szeretnék íratni gyereküket az iskolából, hogy tanulás helyett dolgozni vigyék.

 A seregszemlén több filmet is díjaztak, így a zsűri különdíját az orosz Dina Velikovszkajának ítélték a Kapcsolatok című alkotásáért. A legjobb diákfilmnek járó, Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott Töltőtoll-díjat Almási Zsolt kapta a Figyelj már oda! című magyar filmért.

Simó Sándor emlékdíjban részesült a legjobb elsőfilmért a lengyel Piotr Milczarek az Eső című alkotása. Ezt a díjat a seregszemlét szervező Maros megyei Magyar Demokrata Ifjak Szervezete (Madisz) ajánlotta fel a marosvásárhelyi önkormányzat támogatásával.

Összesen 806 alkotást neveztek be a megmérettetésre, ebből az előzsűri 39-et válogatott be a versenyprogramba. A kiválasztott filmeket húsz országból küldték be, közülük 10 magyar, 3-3 pedig romániai, spanyol, francia gyártású volt. Műfajukat tekintve 19 animáció, 17 kisjátékfilm, kettő dokumentumfilm, egy kísérleti film.

Az idei fesztivált korábban tartották meg a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások miatt, a fesztivál rövidebb volt, kevesebb programmal, emellett a fesztivál nagyzsűrije online bírálta el az alkotásokat. A zsűri tagja volt Milos Itic szerbiai filmrendező, filmkritikus, Tudor Cristian Jurgiu, Titus Muntean, Tóth Barnabás és Kocsis Ágnes filmrendező és forgatókönyvíró, valamint Visky Ábel filmrendező.

Fotó: Szünet

A Sapientia egyetem Bocskai-díjával tüntették ki Marosvásárhelyen Szili Katalint

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díjával tüntették ki szombaton Marosvásárhelyen Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, az Országgyűlés volt elnökét.

Az egyetem közösségi oldalán élőben közvetített díjátadót az intézmény kapunyitásának a 20. évfordulóján tartották.

Dávid László rektor méltatásában felidézte: az első Orbán kormány segítségével 2000-ben létrehozott egyetem vezetőinek azt is meg kellett tapasztalniuk a későbbi baloldali magyarországi kormányzások idején, hogy \"kihátrál mellőlük, az, akinek a segítségével elindultak\". Mint elmesélte: egy ilyen időszakban tett eleget az Országgyűlés oktatási és kulturális bizottsága meghívásának, a bizottsági ülésen azonban a kormányoldal képviselői nem jelentek meg. Ezt követően fogadta az egyetem képviselőit Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki azzal nyugtatta meg őket, hogy a gáncsoskodók neve a feledésbe merül, de az egyetemet évtizedek múlva is ismerni fogják. Szili Katalin az országgyűlés csengőjével ajándékozta meg az erdélyi egyetemi küldöttséget.

\"Ez és a hasonló gesztusok adtak erőt, hogy ide jussunk\" - jelentette ki a rektor.

Szili Katalin úgy emlékezett: az országgyűlési csengő átadásakor azt is mondta: csengessenek neki, ha bajban vannak, és igyekszik segíteni. Ezt 2007-ben a költségvetési törvényhez benyújtott, az egyetemet segítő módosító indítványával meg is tette.

A politikus köszönőbeszédében azt a nézetét hangoztatta, hogy nem szabad megengedni, hogy a pártpolitika megossza a magyarságot. Meg kell találni azt a nemzeti minimumot, amiért a különböző nézeteket vallók is együtt tudnak harcolni. Bocskai István erdélyi fejedelem végrendeletéből idézte: \"a magyarságnak semmi nagyobb erőssége nem lehet az egymás között való egyezségnél és szeretetnél\". Úgy vélte: kellenek a viták de néhány olyan dolognak is kell lennie a nemzeten belül, ami mindenkinek fontos. Az egyik alapkérdésnek a magyarság megmaradását tekintette, ennek pedig szerinte az a kulcsa, hogy milyen az egyetemek által nevelt magyar értelmiség.

Amint az ünnepségen Tonk Márton, az egyetem szenátusának elnöke elmondta: a koronavírus-járvány miatt különleges körülmények között kellett elkezdeni a 2020-2021-es tanévet. Az intézmény némi kockázatot is vállalva a hibrid rendszer mellett döntött, amikor az oktatás egy része az interneten, másik része pedig a tantermekben történik. Tonk Márton felidézte: voltak ennél sokkal nehezebb idők is az erdélyi magyar egyetemi oktatásban. A kolozsvári Ferenc József Egyetem 1944 szeptemberében például légvédelmi óvóhelyen tartotta a tanévnyitóját.

A rendezvényen Soós Zoltán történész, Marosvásárhely megválasztott polgármestere is szót kapott. Felidézte: több mint négyszáz éves múltja van az erdélyi magyar felsőoktatásnak, és ha a történelem viszontagságai között időről-időre felszámolták az egyetemet, azt mindig sikerült újraépíteni.

\"Ma már senkinek nem kérdés, hogy kell Erdélybe a Sapientia tudományegyetem. Az a kérdés, hogy mikor tudjuk továbbfejleszteni\" - fogalmazott a választott polgármester.

-MTI-

Marosvásárhelynek húsz év után újra magyar polgármestere van

Soós Zoltán, a magyar pártok által támogatott független polgármesterjelölt megnyerte a marosvásárhelyi polgármester-választást. A győztes minden vásárhelyi polgármestere akar lenni, nemzetiségtől függetlenül.

„Azt ígértem, minden marosvásárhelyi polgármestere leszek. Biztos fogok tévedni, de egyet nem felejtek, a város minden nemzetiségű polgárát képviselni fogom. Visszavettük a várost, nem a magyarok, hanem a vásárhelyiek, győztünk!” – közölte kétnyelvű beszédében. Soós szerint a korrupció és a keresztapák felett arattak történelmi győzelmet, miközben felülírták az etnikai szavazást. A győztes szerint nagyon hosszú út vezetett idáig, évszázados, évtizedes sebeket, előítéleteket, félelmeket győztek le, mert szívvel és fejjel szavaztak a vásárhelyiek.

„Csodát nem ígérek, csak sok munkát, munkát és munkát” – jelentette ki a polgármester-választás győztese, jelezve, nagy kihívások várnak rá, hogy csökkentsék a város lemaradását a környező nagyvárosokhoz képest.

Soós Zoltán a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal pénzügyi és szakmai átvilágításával kezdi mandátumát.   

A függetlenként megválasztott polgármester cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy bosszúhadjáratba kezdene a városházi alkalmazottak körében. Úgy vélte: egy külső átvilágítás mutathatja meg, hogy mit hagyott hátra a Dorin Florea előző polgármester vezette önkormányzat.

\"El akarjuk kerülni, hogy a következő négy évben újabb és újabb rendezetlen ügyek kerüljenek elő, mint csontvázak a szekrényből\" - fogalmazott Soós Zoltán. Hozzátette: nincs mitől félniük azoknak a városházi alkalmazottaknak, akik tisztességesen végzik a munkájukat, de minden olyan ügyet, amelyben törvénytelenséget észlelnek, a bíróságra adnak.

Soós Zoltán úgy értékelte, hogy Marosvásárhely történelmet írt vasárnap, és egyértelmű döntést hozott arról, hogy változást akar. Szerinte az eredmény azt is bizonyította, hogy a város nem fél többé. \"Hiába az uszítás, hiába a riogatás, ezekkel az eszközökkel nem lehetett Marosvásárhelyen választást nyerni\" - fogalmazott.

A vasárnapi választáson Soós Zoltán a szavazatok 50,54 százalékát szerezte meg. A leköszönő polgármester által utódnak szánt Claudiu Maior mintegy fele annyi szavazatot kapott, mint a magyar pártok által támogatott Soós.

Marosvásárhelyen él az erdélyi városok között a legnagyobb, mintegy 58 ezer fős magyar közösség, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki. A korábban magyar többségű városban a magyarság az 1990-es etnikai konfliktus által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe. A város élére 2000-ben került először szabadon választott román polgármester, a később négyszer újraválasztott Dorin Florea személyében. A többször is pártot váltó román polgármester vezetése idején Marosvásárhely a román-magyar szimbolikus küzdelem frontvárosa maradt.