Marosvásárhely már a középkor óta ismert, fontos kereskedelmi központ volt Erdélyben, melyet jó földrajzi fekvésének köszönhetett. Már az újkor óta többségében magyarok lakták a települést, mely csupán elenyésző román kisebbséggel rendelkezett a századfordulón. A városban, a dualizmus korszakában három jelentősebb szoboralkotással is gazdagodott a város. Az 1848-as erdélyi honvédek tiszteletére készült el 1880-ban a város Bem-szobra, melyet Huszár Adolf alkotott. Majd 1899-ben, vele szemben állították fel Kossuth Lajos közel három méter magas alakját, mely Köllő Miklós öntött. 1907-ben pedig, a Rákóczi szabadságharc 300 éves évfordulójára avatták fel Székely Károly fejedelemről mintázott szobrát. Érdekesség, hogy Erdélyben ez volt a legelső alkotás a szabadságharc vezetőjéről.

A románok 1919. áprilisában vonultak be Marosvásárhelyre. A helyi polgárok terrorizálása mellett, az itt megtalálható három magyar műemléket sem kímélték, melyet egy éjszaka szervezett akció keretében, egyszerre döntöttek le. Másnap a szobrokat bezúzták, a talpazatukat szétzúzták, majd az elmúlt évtizedek folyamán nyomuk veszett.

A magyar lakosság további provokációja érdekében, ma a Bem apó helyén Avram Iancu „román népvezér” lovasszobra áll. Avram Iancu a magyar forradalom és szabadságharc alatt császárhű román csapatok élén fosztogatta a magyar falvakat, ahol módszeresen népirtásokat rendelt el, nem kímélve az asszonyokat, öregeket gyermekeket sem. A Kossuth-szobor helyére, a magyarság elrománosításának érdekében ortodox katedrális emeltek az 1920-as években. Az alkotás élethű mását viszont 2001 októberében felavatták Gyergyócsomafalván, ahol egykori alkotója, Kollő Miklós született. 

Képek:

  1. Széchenyi tér, 1900. Forrás: http://ide-vetelkedo-kepeslapok.blogspot.com/
  2. Marosvásárhely Bem József magyar honvéd tábornok szobra.1916. Forrás: https://kepeslapok.wordpress.com/2011/03/20/marosvasarhely/mvhelybem-8/
  3. Marosvásárhely:Kossuth szobor és zenélő kút.1901 Forrás: https://kepeslapok.wordpress.com/2011/03/20/marosvasarhely/