Nevezetességek, látnivalók

A XX. század elején Bernády György marosvásárhelyi polgármester nagyszabású városépítési programjának részeként épült egymás mellett a főtéren a Városháza és a Kultúrpalota épülete, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján magyaros-szecessziós stílusban. A Kultúrpalota megépítésével a polgármester célja a város kulturális felemelése és a magyar nemzeti azonosságtudat erősítése volt. Az épület külső és belső díszítésében a századforduló környékének legismertebb magyar művészei, a gödöllői művésztelep alkotói vettek részt, legfőbb céljuk az volt, hogy az akkor divatos szecessziós stílust a magyar népművészet hagyományaival sikeresen ötvözzék. A palota külső homlokzatát Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) tervei alapján készült mozaikok, szobrok díszítik. Az egyik legismertebb mű a Hódolat Hungáriának címet viseli, közepén a Magyarországot jelképező nőalak ül, fején a koronával, mellette pedig a magyar történelem kiemelkedő alakjait láthatjuk. Az épület tetejét a pécsi Zsolnay-gyár színes zománccserepei fedik.

A marosvásárhelyi vár a település belvárosában található. Erdély és Székelyföld egyik legnagyobb vára, megközelítőleg 4,5 hektáron fekszik és 7 bástyával rendelkezik. A vár udvarának délnyugati részén a református Vártemplom, a délkeleti részen a várparancsnoki épület fekszik.

A Teleki-ház (egyes forrásokban Teleki-palota vagy Teleki Domokos-ház) a település belvárosában, a Bernády György téren található U alakú, kétszintes épület. 1797–1803 között épült fel Teleki Domokos főispán útmutatása alapján. Az évek során több beavatkozást szenvedett: a két világháború között egyik szárnyát lebontották; ezt 1959-ben visszaállították, azonban 1986-ban lebontottak egy további részt. Jelenleg itt működik az Erdélyi református egyházkerület két Maros megyei esperessége, valamint a Vártemplom lelkészi hivatala. Az épület előtt Bernády György szobra áll.

Izsák Márton és Csorvássy István alkotása, melyet a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum előtti Bolyai téren 1957. szeptember 8-án lepleztek le, az iskola alapításának 400 éves évfordulóján. A szobor Bolyai Farkast, az iskola néhai matematika- és fizikatanárát, valamint fiát, a geometriát és a gondolkodást forradalmasító Bolyai Jánost ábrázolja. Felavatása óta koszorúzások helyeként is szolgál. Halottak napján a két Bolyai tisztelői mint személyes hozzátartozóiknak gyújtanak gyertyákat a két Bolyai szobránál és a református temetőben sírjuknál.

A Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegének otthont adó épület A Toldalagi-palota a 18. századi Marosvásárhelyen épített főúri paloták első és egyben legigényesebb példája. Építtetője gróf Toldalagi László (mh. 1779), a Királyi Tábla ülnöke. Építési munkálatai 1759-ben kezdődtek és több szakaszban 1772-ig zajlottak. A palotában a negyvenes évek első felében az Erdélyi Bank Rt. működött. Az 1960–1961-ben zajló helyreállítási munkálatok során kerültek az épületbe a ma is ott látható historizáló kályhák – egyrészt a kerelőszentpáli Haller kastélyból, másrészt pedig a marosvásárhelyi Bernády tér 6. és a Jókai Mór utca 26 szám alól. Az épület egyik művészettörténetileg leginkább értékelhető részlete a gazdagon díszített hattengelyes főhomlokzat.

A Természettudományi múzeum az egykori Hajós közben 1890 - 1893 között épített Székelyföldi Iparmúzeum épületét örökölte meg. Tervezője Kiss István építész volt (több budapesti és vidéki középület tervezője), az építkezési munkálatokat a marosvásárhelyi Soós Pál építőmester irányította.  Az Iparmúzeum székhelyéül szolgáló, a kései historizmus és eklektika jegyében fogant, az antik világ és a reneszánsz korának építészeti formáit idéző homlokzatokkal rendelkező épület oromzatát Róna József szimbólumokban gazdag szoborcsoportja díszíti. A lépcsőház festett ablakai Forgó István budapesti üvegfestő műhelyéből származnak.

II. Rákóczi Ferenc emlékét őrzi a Rákóczi lépcső is, amely a Vár sétány felől a Rákóczi szobortól lefele menet közelíthető meg. Már a várépítés időszakában is létezett itt egy kaptatós utca, amely a Szentgyörgy utcát a Várral kötötte össze. Dr. Bernády György polgármestersége alatt 1902-ben építették ide ezt a 70 lépcsős feljáratot, Soós Pál építőmester vezetésével.

Itt a Rákóczi lépcső aljában található a híres Petry család mészárszéke, amely egyben látvány mészárszék és múzeum is. Ezt mindenképpen érdemes meglátogatni, és biztosan valami finomsággal is gazdagabbak leszünk. Az illatok és a látvány lenyűgöző, biztosan nem fogunk tudni ellenállni a csábításnak, és valami finomat vásárolni fogunk.