Blog - A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem napját ünnepeltük
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) több mint "profán" világi egyetem, küldetése a magyar megmaradás Erdélyben, ami példa az egyetemes magyarság számára az egész Kárpát-medencében - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Marosvásárhelyen. A politikus részt vett az egyetem napja alkalmából megtartott ünnepségen, amelyen Bocskai-díjjal tüntették ki az intézmény alapításában, fejlesztésében nyújtott segítségéért. Beszédében hangsúlyozta: az egyetem neve nem véletlen, keresztény karakterére utal. Bölcs választás volt, hiszen a tudományra (scientia), az észre (ratio), a kihívásokra adott megfelelő válaszra (prudentia) is utalhatott volna - mondta, hozzátéve: "de a Sapientia több mindezeknél". A magyar állami költségvetésből fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen jelenleg összesen mintegy 2200 diák tanul Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
A Bolyaiak városa
Marosvásárhely a magyar kultúra egyik bástyája, az erdélyi szellemiség szimbóluma. A város olyan nagyságok alkotóhelyéül szolgált, mint a két világhírű matematikus, Bolyai Farkas és Bolyai János, vagy a magyar nyelvművelés és közművelődés lelkes előmozdítója, Aranka György. De itt található Erdély leghíresebb könyvgyűjteménye, a Teleki Téka is. Először 1107-ben említik a várost Székelyújvásár néven. 1316-ban már gabona és állatvásáráról nevezetes. Fejlődését a céhek, kézművesek, kereskedők jelenléte is biztosította, amihez az 1482-ben Mátyás királytól kapott vásáros kiváltság is hozzájárult. 1616-tól szabad királyi város. 1848-ban innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába. 1854-ben itt, a Postaréten végezték ki a székely vértanúkat. A városi élet csak a 19. század végétől kezd kibontakozni, látványos fejlődést Bernády György polgármestersége alatt ért el. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán Romániához került, 1940-ben visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1947-ben újból Romániához került. A Ceauşescu rendszerben hatalmas méreteket öltött a városban a román betelepítés, és ezzel a nacionalista nyomás. A város jelenkori történetére rányomja bélyegét az 1990-es évi fekete március, amikor tragikus kimenetelű utcai harcokra került sor magyarok és románok között.
Marosvásárhely (románul Târgu Mureș) az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye. Erdély hatodik legnagyobb városa. Itt él a legtöbb magyar Romániában.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Marosvásárhelyi románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Programajánló
- Kezdődik az új színházi évad
Az első nagytermi bemutatót szeptember 9-én tartják, a vásárhelyi társulattal már több, szakmailag elismert előadást is jegyző Radu Afrim rendezésében, aki Fausto Paravidino Emma életének értelme című színházi regényét állítja színpadra – olvasható a Tompa Miklós Társulat közleményében. November 15-én, szintén a nagyteremben, a Székely Csaba AZ IGAZSÁG GYERTYÁI c. művéből készült előadás premierjét tartják, SEBESTYÉN ABA rendezésében. December elején ÉN ÍGY LÁTOM... Tompa Miklós mesél címmel kerül bemutatásra a társulat névadójának történetét feldolgozó előadásunk BARABÁS OLGA rendezésében, a kisteremben. Az idei évben, rendhagyó módon, december 30-ra tervezett szilveszteri nagyszínpadi bemutatót MOHÁCSI JÁNOS jegyzi, aki László Miklós ILLATSZERTÁR c. darabját viszi színre a Mohácsi testvérek sajátos átdolgozásában. Az évad második felének első premierje BOCSÁRDI LÁSZLÓ rendezésében valósul meg. Az Oleg és Vlagyimir Presznyakov CSÓNAK, avagy előttünk az özönvíz c. kortárs drámájából készült produkciót 2024. március 10-én a kisteremben tekinthetik meg először. A tavaszi időszakban Sławomir Mrożek MULATSÁG c. abszurd színműve KERESZTES ATTILA rendezésében, helyspecifikus körülmények között kerül bemutatásra.