Blog - A Bolyai utca lenne a város első sétáló utcája

Sétálóutcává alakítanák a Bolyai utcát. Erről korábban Soós Zoltán polgármester is beszélt a választási kampányban, most a Szabad Emberek Pártjának két helyi önkormányzati képviselője nyújtott be erre vonatkozó határozattervezetet. A Bolyai utca első részében, a főtér és a Köteles Sámuel utca közötti szakaszán több kisebb ruhás üzlet, ékszerészet, bőrdíszműves, fényképészet és számos vendéglátóipari egység működik. A meredek utca széles járdáján most is több terasz is van. A tervezet szerint február elseje és május vége között lezárnák a gépkocsiforgalom előtt a Bolyai utcát, a főtér és a Köteles Sámuel utca közötti szakaszon. Az ott működő cégek áruellátását a reggeli órákban oldanák meg, az ott lakóknak szabad bejérást biztosítanának, hogy udvaraikra behajtsanak autóikkal. A vendéglátóipari egységek a fent említett időszakban engedély nélkül használhatnák a közterületet, például teraszok létrehozására. A próbaidő lejárta után júniusban készítenének egy tanulmányt, ami feltérképezné azt, hogy mennyire befolyásolta a közúti forgalmat az utcarész lezárása, illetve milyen haszna volt a sétálóutca kialakításának. 

A Bolyaiak városa

Marosvásárhely a magyar kultúra egyik bástyája, az erdélyi szellemiség szimbóluma. A város olyan nagyságok alkotóhelyéül szolgált, mint a két világhírű matematikus, Bolyai Farkas és Bolyai János, vagy a magyar nyelvművelés és közművelődés lelkes előmozdítója, Aranka György. De itt található Erdély leghíresebb könyvgyűjteménye, a Teleki Téka is. Először 1107-ben említik a várost Székelyújvásár néven. 1316-ban már gabona és állatvásáráról nevezetes. Fejlődését a céhek, kézművesek, kereskedők jelenléte is biztosította, amihez az 1482-ben Mátyás királytól kapott vásáros kiváltság is hozzájárult. 1616-tól szabad királyi város. 1848-ban innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába. 1854-ben itt, a Postaréten végezték ki a székely vértanúkat. A városi élet csak a 19. század végétől kezd kibontakozni, látványos fejlődést Bernády György polgármestersége alatt ért el. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán Romániához került, 1940-ben visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1947-ben újból Romániához került. A Ceauşescu rendszerben hatalmas méreteket öltött a városban a román betelepítés, és ezzel a nacionalista nyomás. A város jelenkori történetére rányomja bélyegét az 1990-es évi fekete március, amikor tragikus kimenetelű utcai harcokra került sor magyarok és románok között.

Marosvásárhely (románul Târgu Mureș) az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye. Erdély hatodik legnagyobb városa. Itt él a legtöbb magyar Romániában.

Marosvásárhelyi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Képzőművészeti tárlatok a Bernády Házban
  • Egy év kényszerszünet után, végre ismét „élő” tárlatnyitókra került sor a Bernády Házban – az emeleti galériában a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub mutatta be téli tárlatát, míg a földszinten a gyergyószárhegyi alkotótáborokban született munkákat láthatta, láthatja a közönség. A tárlat a kortárs művészet jegyében 22 vizuális művész munkáit viszi az érdeklődők elé.