Blog - Felavatták Hunyadi János mellszobrát a várban
Martonyi János professzor, Magyarország volt külügyminisztere a nemzet és Európa történelmének óriásaként beszélt Hunyadi Jánosról, aki hőstetteivel azt üzeni nekünk, hogy bátran, önfeláldozóan kell élni, ellenállni azoknak a hatalmaknak, amelyeket a nyelvünket, vallásukat, kultúránkat meg akarja semmisíteni. Hunyadi a szabadságot, a keresztény hitet védelmezte, nélküle „máshogy alakult volna Európa történelme”. Martonyi arról is beszélt, hogy nem Hunyadi nemzetisége, hanem tettei a fontosak.
A Bolyaiak városa
Marosvásárhely a magyar kultúra egyik bástyája, az erdélyi szellemiség szimbóluma. A város olyan nagyságok alkotóhelyéül szolgált, mint a két világhírű matematikus, Bolyai Farkas és Bolyai János, vagy a magyar nyelvművelés és közművelődés lelkes előmozdítója, Aranka György. De itt található Erdély leghíresebb könyvgyűjteménye, a Teleki Téka is. Először 1107-ben említik a várost Székelyújvásár néven. 1316-ban már gabona és állatvásáráról nevezetes. Fejlődését a céhek, kézművesek, kereskedők jelenléte is biztosította, amihez az 1482-ben Mátyás királytól kapott vásáros kiváltság is hozzájárult. 1616-tól szabad királyi város. 1848-ban innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába. 1854-ben itt, a Postaréten végezték ki a székely vértanúkat. A városi élet csak a 19. század végétől kezd kibontakozni, látványos fejlődést Bernády György polgármestersége alatt ért el. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán Romániához került, 1940-ben visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1947-ben újból Romániához került. A Ceauşescu rendszerben hatalmas méreteket öltött a városban a román betelepítés, és ezzel a nacionalista nyomás. A város jelenkori történetére rányomja bélyegét az 1990-es évi fekete március, amikor tragikus kimenetelű utcai harcokra került sor magyarok és románok között.
Marosvásárhely (románul Târgu Mureș) az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye. Erdély hatodik legnagyobb városa. Itt él a legtöbb magyar Romániában.
Marosvásárhelyi románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Programajánló
- Korlátozások nélkül szervezik meg a 9. Vásárhelyi Forgatagot
Ismét járványügyi korlátozások nélkül szervezik meg augusztusban a 9. Vásárhelyi Forgatagot, amelynek fő fellépője Ákos lesz, aki tíz év után tér vissza az erdélyi városba - jelentették be a szervezők. Idén először a marosvásárhelyi középkori vár lesz az esmény fő helyszíne. A szervezők tájékoztatása szerint Ákos mellett fellép többek között a 4S Street, az Apostol, a Punnany Massif, Nagy Feró és a Beatrice. Az idén kiemelt figyelmet fordítanak a tinédzserekre, ezért a koncertek után afterpartikat szerveznek neves dj-kkel. Az idén több drogprevenciós program lesz. Minden eddiginél több színházi programot kínálnak, hiszen a fesztivál minden napjára készít előadást a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Spectrum Színház. Az Erdélyi Hagyományok Háza jóvoltából az idén ismét láthatja a marosvásárhelyi közönség a Magyar Állami Népi Együttes táncosait, akik ezúttal az Idesereglik, ami tovatűnt című, Tamási Áron műve nyomán készült feldolgozást adják elő. Folkprogramokat a Maros Művészegyüttes is biztosít, de a családi programok és az Egészség Forgatag is szerves része a rendezvénynek, akárcsak a Téka Forgatag, a kerekasztal-beszélgetések, a kiállítások, valamint a sportesemények.